Hosszúhajú veszedelem
May 22, 2019
Letölteni Hosszúhajú veszedelem könyv ingyen pdf, epub, mobi, rtf és docx
Karácsony este tizenkét régi barát vacsorázik együtt, és elhatározzák, hogy elmesélik egymásnak, ki miért maradt agglegény. Csatlakozik egy tizenharmadik úr is a társasághoz, és belevágnak a mesélésbe. Az elbeszélések közös vonása, hogy valamennyien az első igaz szerelmük történetét elevenítik fel, agglegénységük oka pedig minden esetben eltérő. A történetek elején kivétel nélkül a szerelem szépsége jelenik meg, mindegyikük arról beszél, hogy az ő kedvese volt a leggyönyörűbb teremtés a világon. Az elbeszélések folyamán azonban különböző irányokba haladnak az egyes történetek. A címmel ellentétben sok esetben nem a ,,hosszúhajú veszedelem", vagyis a nő zsarnoksága, féltékenysége vagy egyéb kellemetlen tulajdonsága miatt maradt az elbeszélő agglegény - persze ezekre is láthatunk példát. Gyakoribb azonban, hogy az első szerelem felidézése fájdalmas, hiszen a szerelmeseknek rajtuk kívül álló okok miatt kellett szétválniuk. Gárdonyi remekül ábrázolja a kor társadalmát, azokat a konvenciókat, amelyek nem egy esetben a szerelmesek útjába álltak. Olvashatunk tragikus történetet, melyben a szerelem halállal ért véget, megismerhetjük a diákszerelem veszélyeit egy mosolyogtató elbeszélés formájában, és találkozhatunk szívszorítóan szép emlékezéssel is. Azonban ezeket a hol tragikus, hol ironikus történeteket egy olyan elbeszélés zárja, melynek mesélője megtalálta a boldogságát a szerelemben. Hosszú évekig nélkülöznie kellett ezt a boldogságot, de a sors akaratából újra találkozott régi kedvesével. Története végén kiderül, hogy összeházasodik igaz szerelmével - Gárdonyi ezzel a befejezéssel enyhíti a többi történet fájdalmát.Hosszúhajú veszedelem
Könyv adatok
Cím: Hosszúhajú veszedelem
Szerző: GÁRDONYI GÉZA
Kiadó: Kossuth Kiadó
Megjelenés: 2014. június 23.
ISBN: 9789630974127
Olvasni online Hosszúhajú veszedelem könyv ingyen
Gárdonyi Géza (eredeti nevén Ziegler Géza, Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között.
Gárdonyi Géza Gárdony-Agárdpusztán született. Édesapja Ziegler Sándor Mihály (1823-1879), édesanyja Nagy Terézia (1840. Március 21.-1926.) parasztsorba süllyedt szőlősgyöröki római katolikus kurtanemesek sarja. A szülők 1860. December 8.-án házasodtak össze, mely házasságból hét gyermek született. Egy lány és hat fiú. A hét gyerekből csupán Gárdonyi Géza és két öccse élte meg a felnőtt kort.
Gárdonyi Géza 1868 végén, Budán kezdte meg elemi iskolai tanulmányait, majd 1874-1875 között a sárospataki református kollégiumba járt.1876-ban a budapesti Calvin téri református gimnáziumban folytatta tanulmányait. Mivel édesapja egy megalkuvásra képtelen, lázadó ember volt, sehol nem tűrték meg hosszabb távon a munkaadói, így a család állandó vándorlásra kényszerült. Összesen 16 településen éltek rövidebb-hosszabb ideig.1878-ban Gárdonyi Géza leérettségizett, majd az Egri Érseki Katolikus Tanítóképző Intézet növendéke lett. 1882-ben szerezte meg népiskolai tanítói oklevelét. A különböző vidéki iskolákban való tanítás egyre nyomasztóbb hatással volt rá.
Mindeközben több lap is közölte kisebb nagyobb rendszerességgel írásait, verseit, elbeszéléseit. 1885 februárjában végre a pécsi Dunántúl című lap külső munkatársa lehetett.
1885 októberében lemondott kántortanítói állásáról, majd még ugyanennek a hónapnak a végén házasságot kötött Csányi Máriával. Az ifjú pár Győrben telepedett le, és itt is indult útjára Gárdonyi Géza igazi újságírói pályafutása.
Rövid életű házasságából négy gyermek született, majd 1892-ben különváltak. 1897-ben Egerbe költözött édesanyjával és haláláig ott is élt.
Gárdonyi Géza pályája során számos írói álnevet használt, különösen újságírói tevékenysége kapcsán, később pedig a gyermekmeséi fejlécén. A Gárdonyi Géza nevet első ízben 16 éves korában használta, melyet a születési anyakönyvezési helyszíne (Gárdony) után választott.
Számtalan művet írt, legnagyobb sikereit a történelmi regényeivel aratta, mint az Egri csillagok (1901), Isten rabjai (1908) vagy a Láthatatlan ember (1902).
Gárdonyi Géza Gárdony-Agárdpusztán született. Édesapja Ziegler Sándor Mihály (1823-1879), édesanyja Nagy Terézia (1840. Március 21.-1926.) parasztsorba süllyedt szőlősgyöröki római katolikus kurtanemesek sarja. A szülők 1860. December 8.-án házasodtak össze, mely házasságból hét gyermek született. Egy lány és hat fiú. A hét gyerekből csupán Gárdonyi Géza és két öccse élte meg a felnőtt kort.
Gárdonyi Géza 1868 végén, Budán kezdte meg elemi iskolai tanulmányait, majd 1874-1875 között a sárospataki református kollégiumba járt.1876-ban a budapesti Calvin téri református gimnáziumban folytatta tanulmányait. Mivel édesapja egy megalkuvásra képtelen, lázadó ember volt, sehol nem tűrték meg hosszabb távon a munkaadói, így a család állandó vándorlásra kényszerült. Összesen 16 településen éltek rövidebb-hosszabb ideig.1878-ban Gárdonyi Géza leérettségizett, majd az Egri Érseki Katolikus Tanítóképző Intézet növendéke lett. 1882-ben szerezte meg népiskolai tanítói oklevelét. A különböző vidéki iskolákban való tanítás egyre nyomasztóbb hatással volt rá.
Mindeközben több lap is közölte kisebb nagyobb rendszerességgel írásait, verseit, elbeszéléseit. 1885 februárjában végre a pécsi Dunántúl című lap külső munkatársa lehetett.
1885 októberében lemondott kántortanítói állásáról, majd még ugyanennek a hónapnak a végén házasságot kötött Csányi Máriával. Az ifjú pár Győrben telepedett le, és itt is indult útjára Gárdonyi Géza igazi újságírói pályafutása.
Rövid életű házasságából négy gyermek született, majd 1892-ben különváltak. 1897-ben Egerbe költözött édesanyjával és haláláig ott is élt.
Gárdonyi Géza pályája során számos írói álnevet használt, különösen újságírói tevékenysége kapcsán, később pedig a gyermekmeséi fejlécén. A Gárdonyi Géza nevet első ízben 16 éves korában használta, melyet a születési anyakönyvezési helyszíne (Gárdony) után választott.
Számtalan művet írt, legnagyobb sikereit a történelmi regényeivel aratta, mint az Egri csillagok (1901), Isten rabjai (1908) vagy a Láthatatlan ember (1902).