A filozófia rövid története gólyáknak lll. Az újkor
May 22, 2019
Letölteni A filozófia rövid története gólyáknak lll. Az újkor könyv ingyen pdf, epub, mobi, rtf és docx
Sorozatunk harmadik része - a kötet vastagságából is érezhetően - feltárja az egyre gazdagodó-cizellálódó szellemtörténeti folyamatokat, amelyek előkészítették és megalapozták a modernitás korszakát, amelyben már az olvasó - Heller Ágnes szemináriumának résztvevői - élnek. Ezért ebben az elbeszélésben nemcsak megszaporodtak a feltétlen bemutatandó és kitárgyálandó filozófus-hősök - új helyszíneken: Franciaországban, Angliában, s a német hercegségekben - hanem azok a kérdések és a rájuk adandó válaszok sokrétű probléma halmazai is, amelyek az egyre bonyultabbá táguló világunk prolémáit összegezték és törekedtek rendszerbe szedni. Ugyanis itt és most indultak a diskurzusok - szalonokban, majd katedrákon - amelyek kihatottak a nagy társadalmi és politikai kollektív épitőmunkára, amelyek azokat az államformákat, intézményeket, és Olimposzukon: a kultúra alapzatait beszélték meg, amelyek a mai Európa, s az onnan kisugárzó világ berendezkedését, gondolkodását meghatározzák a mai napig. Bepillantani e nagy alkotás építő munkája regényes mozzanataiba nemcsak felemelő, s önmagunkat megismerni segítő és bátorító szellemi kaland, hanem - talán az utolsó pillanatban - felelős önszembesítés szűkebb hazánk, Európa felemelkedésével és ragyogó korszakával: amelynek a motorja (remélhetően még mindig): a tudás, a kultúra, s a folyamatosan kérdező-elemző-korrigálni (el- és befogadni) képes inováció.A harmadik kötet már nemcsak a kérdések, de az újra kérdezések és a rájuk épülő diskurzusok könyve is egyben - ezért egy kicsit bajban lesznek azok, akik csak most iratkoztak be Heller Ágnes kurzusára, s hiányoztak a Plantontól Spinozáig tartó fejlődés megbeszéléséből. Ugyanis az ő gondolataik urániumrudacskaként osztódó energiájái szervesen átitatják a filozófiai kultúra kiteljesedése és kanonizálódása történetét.
S nemcsak a filozófia előtt felmerülő kérdések szaporodnak, de az előadó közvetlen kérdései is hallgatóihoz. Ezért az olvasónak már nemcsak az gondolatokat muszáj jegyzetelnie, de ami kreatívabb házi feladat - a személyesen neki szóló kérdésekre a választ is.
Elő a - vaskos - jegyzetfüzetekkel
A filozófia rövid története gólyáknak lll. Az újkor
Könyv adatok
Cím: A filozófia rövid története gólyáknak lll. Az újkor
Szerző: HELLER ÁGNES
Kiadó: MÚLT ÉS JÖV? ALAPÍTVÁNY
Oldalszám: 384 oldal
Megjelenés: 2018. április 17.
ISBN: 9786155480423
Olvasni online A filozófia rövid története gólyáknak lll. Az újkor könyv ingyen
Heller Ágnes (Budapest, 1929. május 12. –) Széchenyi-díjas filozófus, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fehér Ferenc filozófus özvegye. Az első férje Hermann István volt.
Kutatási területe az etika, az esztétika, a történet- és kultúrfilozófia, valamint a filozófiai antropológia kérdései. A Budapesti Iskola egyik jelentős személyisége.
Zsidó származású polgári családban született. Nagynénje Meller Rózsi. A szigorodó zsidótörvények ellehetetlenítették a család életét, 15 éves korában kezdődtek a deportálások, számos családtagját, barátját elveszítette; az ösztönei és a véletlenek folytán menekült meg. A háború befejeződése után Budapesten ugyan visszakapták Falk Miksa utcai lakásukat, de éhezésben és nyomorban éltek édesanyjával
Az éhezés elől édesanyja beadta a szegedi zsidó árvaházba, s ott ismerkedett meg a cionista mozgalom képviselőivel.
Felsőfokú tanulmányokat folytatott a budapesti egyetemen magyar–filozófia szakon 1947-től 1951-ig. 1951-ben nyert magyar–filozófia szakos középiskolai tanári oklevelet.
A Budapesti Iskola megalapítójának, Lukács Györgynek tanítványa lett az ELTE Filozófia Tanszéken. Politikai okokból mindkettőjüket eltávolították 1958-ban, 1958–1963 között Heller középiskolában tanított. 1963 és 1973 között az MTA Szociológiai Kutatócsoportban dolgozott. 1955-ben elérte a kandidátusi, 1968-ban pedig a filozófia tudományok doktora (DSc) fokozatot. A gondolkodás szabadságának korabeli erős korlátait nem tudta elfogadni, ezért megfosztották állásától. Pár évig fordításokat vállalt, abból tartotta fenn magát, majd 1977-ben hosszú „tanulmányútra” indult, azaz emigrációba vonult.
Tanított a Berlini Egyetemen, a melbourne-i La Trobe Egyetemen, a Torinói Egyetemen, a São Pauló-i Egyetemen, végül New Yorkban (New York, New School for Social Research) kapott katedrát, 1986-ban. Ez utóbbi állomáshelyét még az 1990-es évek elején is fenntartotta, de közben, 1990-től már hazajárt filozófiai előadásokat tartani a szegedi József Attila Tudományegyetemre (1994–) és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemre. 1995-ben habilitált. 1995-től 1999-ig, nyugdíjazásáig az ELTE Esztétika Tanszékén tanított. Hazajövetelekor beválasztották az MTA levelező- (1990), majd rendes (1995) tagjai sorába. Mind a tudományos, mind a politikai és kulturális életnek aktív szereplője napjainkban is. 2010-től professor emeritaként ismét tanít az ELTE Esztétika Tanszékén.
Kutatási területe az etika, az esztétika, a történet- és kultúrfilozófia, valamint a filozófiai antropológia kérdései. A Budapesti Iskola egyik jelentős személyisége.
Zsidó származású polgári családban született. Nagynénje Meller Rózsi. A szigorodó zsidótörvények ellehetetlenítették a család életét, 15 éves korában kezdődtek a deportálások, számos családtagját, barátját elveszítette; az ösztönei és a véletlenek folytán menekült meg. A háború befejeződése után Budapesten ugyan visszakapták Falk Miksa utcai lakásukat, de éhezésben és nyomorban éltek édesanyjával
Az éhezés elől édesanyja beadta a szegedi zsidó árvaházba, s ott ismerkedett meg a cionista mozgalom képviselőivel.
Felsőfokú tanulmányokat folytatott a budapesti egyetemen magyar–filozófia szakon 1947-től 1951-ig. 1951-ben nyert magyar–filozófia szakos középiskolai tanári oklevelet.
A Budapesti Iskola megalapítójának, Lukács Györgynek tanítványa lett az ELTE Filozófia Tanszéken. Politikai okokból mindkettőjüket eltávolították 1958-ban, 1958–1963 között Heller középiskolában tanított. 1963 és 1973 között az MTA Szociológiai Kutatócsoportban dolgozott. 1955-ben elérte a kandidátusi, 1968-ban pedig a filozófia tudományok doktora (DSc) fokozatot. A gondolkodás szabadságának korabeli erős korlátait nem tudta elfogadni, ezért megfosztották állásától. Pár évig fordításokat vállalt, abból tartotta fenn magát, majd 1977-ben hosszú „tanulmányútra” indult, azaz emigrációba vonult.
Tanított a Berlini Egyetemen, a melbourne-i La Trobe Egyetemen, a Torinói Egyetemen, a São Pauló-i Egyetemen, végül New Yorkban (New York, New School for Social Research) kapott katedrát, 1986-ban. Ez utóbbi állomáshelyét még az 1990-es évek elején is fenntartotta, de közben, 1990-től már hazajárt filozófiai előadásokat tartani a szegedi József Attila Tudományegyetemre (1994–) és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemre. 1995-ben habilitált. 1995-től 1999-ig, nyugdíjazásáig az ELTE Esztétika Tanszékén tanított. Hazajövetelekor beválasztották az MTA levelező- (1990), majd rendes (1995) tagjai sorába. Mind a tudományos, mind a politikai és kulturális életnek aktív szereplője napjainkban is. 2010-től professor emeritaként ismét tanít az ELTE Esztétika Tanszékén.