Rövid válaszok a nagy kérdésekre

May 22, 2019

Stephen W. Hawking - Rövid válaszok a nagy kérdésekre

Letölteni Rövid válaszok a nagy kérdésekre könyv ingyen pdf, epub, mobi, rtf és docx

A világhírű kozmológus, a világsikert aratott, Az idő rövid története írója ebben a zseniális, posztumusz munkájában az univerzum legátfogóbb kérdéseivel kapcsolatos gondolatait hagyja ránk.

Hogyan kezdődött az univerzum története? Fennmarad-e az emberiség a Földön? Van-e másutt is intelligens élet a Naprendszerünkön kívül? Túlszárnyal-e bennünket valamikor a mesterséges intelligencia?

Rendkívüli pályafutása során Stephen Hawking kiterjesztette az univerzumra vonatkozó ismereteinket, és lerántotta a leplet a mindenség több nagy titkáról. Bár tudományos munkáiban a fekete lyukakkal, a képzetes idővel és a párhuzamos történelmekkel fog-lalkozott, így gondolatai sokszor a végtelen világűr legtávolabbi mélységeiben kalandoztak, Hawking mégis szilárdan hitt abban, hogy a tudománynak döntő szerepe van földi problémáink megoldásában.

Most, amikor katasztrofális változásokkal nézünk szembe - az éghajlatváltozással, a fenyegető nukleáris háborúval és a mesterséges szuperintelligencia megjelenésével - Stephen Hawking az emberiséget foglalkoztató legsürgősebb kérdések felé fordította figyelmét.

Messze szárnyaló, intellektuálisan felvillanyozó, szenvedélyesen érvelő és a szerzőjére jellemző humorral átitatott könyv a Rövid válaszok a nagy kérdésekre. A történelem egyik legkiválóbb elméje utolsó könyvében személyes véleményét fejti ki azokról a kihívásokról, amelyekkel emberi fajként szembe kell néznünk, és arról, merre tart bolygónk.

Rövid válaszok a nagy kérdésekre

Könyv adatok
Cím: Rövid válaszok a nagy kérdésekre

Szerző: Stephen W. Hawking

Kiadó: AKKORD ZENEI KIADÓ KFT

Oldalszám: 232 oldal
Megjelenés: 2019. április 25.
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789632521183

Olvasni online Rövid válaszok a nagy kérdésekre könyv ingyen

Stephen William Hawking (Oxford, 1942. január 8. –) vezető angol elméleti fizikus. Nem csupán kiemelkedő szakmai sikerei által ismert, hanem a laikusoknak szóló ismeretterjesztési munkássága révén is azon kevés tudós közé sorolható, akik részei lettek a populáris kultúrának is, mint például Albert Einstein.

1942. január 8-án született Oxfordban Frank és Isobel Hawking első gyermekeként. Ez a nap volt Galilei halálának 300. évfordulója és erről a tényről Hawking többször is büszkén tesz említést. Iskolai tanulmányai idején Stephen Hawking nem ért el kiemelkedő eredményeket, sőt jegyei alapján kifejezetten rossz tanuló volt, olvasni is csak nyolcévesen tanult meg. 17 éves korától az oxfordi University College-ban tanult. Fiatalabb volt iskolatársainál, és kezdetben magányos volt, de a másodév végétől már aktívabb életet folytatott. Szeretett táncolni és az egyetem evezős csapatának is tagja lett. A harmadik évben érezte először, hogy ügyetlen és időnként ok nélkül is elesik, de még nem tulajdonított neki különösebb jelentőséget. Tanulmányait lazán kezelte, kissé céltalannak és unalmasnak is tartotta. Elhatározta, hogy kozmológiával szeretne foglalkozni, de ekkor még Oxfordban nem lehetett diplomázni belőle, így végül summa cum laude minősítéssel fizikából graduált. Bár éppen, hogy sikerült elérnie a kitűnő értékelést, lehetőséget kapott a választásra, és 1962-ben úgy döntött, hogy a Cambridge-i Egyetemen szerzi meg a doktori fokozatát.

Korábbi ügyetlensége és rendezetlen mozgása ekkorra egyre észrevehetőbbé vált. Habár Hawking nem törődött az ekkor még enyhe problémával, édesanyja egy vizsgálatsorozatra küldte. Kéthetes – sokszor fájdalmas – tesztsorozat várt rá, és az orvosok kezdetben tanácstalanok voltak. Végül kiderült, hogy amiotrófiás laterálszklerózisban, vagyis ALS-ben szenvedett. Jóslatuk szerint két és fél éven belül meg fog halni, Hawkinget és családját lesújtotta a hír. Kevéssel diagnózisa előtt még 1963-ban egy szilveszteri partin ismerkedett meg az egyetemi hallgató Jane Wilde-dal. Ez a kapcsolat szintén segített, hogy kijusson a lelki válságból. Hogy anyagi gondjaikat megoldja, megpályázott egy kutatási ösztöndíjat a Caius College-ban, amit sikerült is elnyernie, így 1965 júliusában összeházasodtak. Fennállt a lehetősége, hogy meg sem éri a doktori cím megszerzését, mégis belevetette magát a munkába. Házasságkötésük után a New York állambeli Cornell Egyetemre utaztak, ahol az általános relativitáselméletről tartottak nyári egyetemet. 1966-ban megszerezte doktori fokozatát. 1968-ban a Cambridge-i Asztronómiai Intézet tagja lett. 1967-ben megszületett fia, Robert, 1969-ben pedig lánya, Lucy.Ebben az időszakban már egyre nehezebben tudott dolgozni. 1968-ban elveszítette a járás képességét és 1969-től tolószéket használ, 1971-től pedig már nem képes írni se.Folyamatos állapotromlása miatt 1974-ben már képtelen volt önállóan enni. Kezdetben az egyetemi tanítványok voltak segítségére, majd 1980-tól részidőben hivatalos ápolók is segítették, 1985-ös műtétje óta teljes egészében ápolói segítséggel él. Hawking együttélése a betegséggel rendkívüli. Ammar Al-Chalabi, a londoni King's College kutatóközpontja igazgatója úgy nyilatkozott, hogy nem ismernek senkit se, aki ALS-sel ilyen sokáig élt volna, ezért vizsgálják Hawking DNS-ét. Hawking egészségét ma is gondosan felügyelik, de állapota bármikor kritikussá válhat.

Házasság aztán 2006-ban válással ért véget. A válás után javult Hawking családi kapcsolata gyermekeivel és volt feleségével is, aki 1996-ban Hellyer Jonesszal összeházasodott. Stephen Hawking készített gyermekkönyveket lányával, Lucyval a tudományról. Három unokája van (2012).

Stephen Hawking munkásságának célja röviden; az einsteini fizika nehéz testek által létrejött gravitáció szabályainak összeegyeztetése az - attól markánsan eltérő szabályokkal működő - részecskefizikával. Ha ezt a két területet sikerülne egy közös elmélettel összevonni az lehetne a „Mindenség elmélete”.Tudományos munkája természetesen ennél összetettebb, és több jelentős fordulat is volt életpályáján.
comments powered by Disqus