A fényképész utókora
May 22, 2019
Letölteni A fényképész utókora könyv ingyen pdf, epub, mobi, rtf és docx
Holtak és utódok, családok és barátságok, eszmék és szerelmek két nemzedéke. Závada regénye Buchbinder fényképész 1942-es életképével veszi kezdetét, és az elmúlt század ötven évét íveli át. A Jadviga párnája és a Milota után a trilógia harmadik darabja csoportkép egy történelmi korról, amely a szerző "műtermében" személyes fikcióvá, párhuzamos élettörténetekké bomlik ki és fonódik össze. Hitek és tévhitek, köz- és magánbűnök, kis és nagy hazugságok, érzékek és érzelmek iskolája ez a könyv.Úgy húz magába, mint valamely lassú örvény, s ha mélyéről végül fölenged, láthatóbbá válik ez a közös, nehéz dolog - hívjuk nemzeti múltnak -, tót, zsidó és magyar magyaroké, mindannyiunké, akik a történetet mint narrátorok, névtelen ismerősök magunknak elbeszéljük.
A fényképész utókora mi vagyunk.
"Biztosan ez fog majd Violának jutni, dőlt végig, bebújt a takaró alá, s elképzelte, hogy ezt a teret, amelyben ő kialvatlanul vacog éppen, pár óra múlva annak az asszonynak a teste fogja kitölteni. Ahogy megfordult, a fejénél penészes gerincű fényképalbumokat pillantott meg fölstószolva a polcon, belelapozott az egyikbe… Talált egy letört drót szemüvegszárat is, melynek rugós fülkampója az album gerincébe volt beakasztva A hátsó borító alól egy paszpartura kasírozott piaci csoportkép fordult ki a takaróra, sok figurával, vitatkozásszerű jelenettel a közepén. Koren hiába bámulta, nem segíthettünk, de azt se bántuk, hogy - mint afféle ölébe hullott szökevény-képet - gondolta, eltulajdonítja. Becsúsztatta hát a válltáskájába, s bedugta mellé a szemüvegszárat is."
A fényképész utókora
Könyv adatok
Cím: A fényképész utókora
Szerző: ZÁVADA PÁL
Kiadó: Magvető Kiadó
Oldalszám: 413 oldal
Megjelenés: 2004. január 01.
Kötés: Kötött
ISBN: 9631424103
Méret: 210 mm x 135 mm x 30 mm
Olvasni online A fényképész utókora könyv ingyen
1954-ben született Tótkomlóson. Első könyve, a Kulákprés című szociográfia 1986-ban jelent meg, novelláskötete, a Mielőtt elsötétül 1996-ban. Egy évvel ezután adta ki a Magvető Jadviga párnája című nagyregényét, amely azóta is az egyik legnagyobb könyvsiker Magyarországon.
Kortárs magyar szépirodalmi regénynél korábban soha nem tapasztalt példányszámban (jóval ötvenezer fölött) kelt el, valamint több díjjal kitüntetett játékfilm készült belőle, Deák Krisztina rendezésében. A Jadviga párnája naplóformában írott regény, bár történetileg az elidegenedésről, közelebbről egy rejtelmes családi szövetség csődjéről tudósít, mégsem egyszerűen a széthullás krónikája. Jelentős alkotás, varázslatos elbeszélés, nyelvi erejénél fogva világos gesztus a klasszikus próza eszményei felé a kortárs irodalom bizonytalan hierarchiájában.
2002-ben, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelent meg Milota című különleges családregénye. Závada a címszereplővel, a 67 éves Milota Györggyel mesélteti el életét, miközben egy másik elbeszélő, Roszkos Erka párhuzamos történetét is megismerjük, a két szál néha találkozik, néha évszázadokra távolodnak egymástól. A Jadviga párnájában megszeretett nyelv és figurák ennek a regénynek az olvasóit is magukkal ragadják.
A fényképész utókora címmel látott napvilágot a harmadik Závada regény, amelynek központi témája ismét a hűség. A történet egyrészt kapcsolódik a Jadviga párnájához és a Milotához, velük alkotja a regénytrilógiát, melynek ez az utolsó tagja. Závada elbűvölő és szövevényes nagyregényének minden oldala csupa titok, meglepetés, rácsodálkozás.
Az Idegen testünk címet viselő – legutóbb megjelent – regény egy pesti fényképész-műterembe vezeti olvasóit, 1940 szeptemberébe. Závada hősei sorsán keresztül próbálja megérteni, mit okoznak a szellem, a test és a lélek mélyén a XX. századi életbe vágó élmények és traumák. Hogyan válnak idegenné és leszakítandóvá az olyan nemzet-testrészek és ország-darabok, mint maga a magyar zsidóság vagy az alig-visszacsatolt területek? Mit jelent a háborús országveszejtés, miként csap le már az új önkény – és hogy virulhatnak ki folyton az észjárás szégyenletes hagyományai? Talán ez a legmegrázóbb Závada-regény. Közelről érint, provokál.
Závada Pál 1992 óta a Holmi folyóirat széppróza rovatának szerkesztője.
2009-ben a Digitális Irodalmi Akadémia tagjává választották.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Jadviga párnája (1997), Milota (2002), A fényképész utókora (2004), Kulákprés (3. átdolgozott, bővített kiadás, 2006.), Jadviga párnája – hangoskönyv 2007), Idegen testünk (2008), Harminchárom szlovák népmese (2010)
Díjai
Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1989), Magyar Alkotóművészeti Alapítvány Irodalmi Tagozatának szociográfiai díja (1992), Művészeti Alap Irodalmi Díja (1994), Magyar Rádió Nívódíja (1995), Soros Alapítvány irodalmi ösztöndíja (1997), Szinnyei Júlia-emlékdíj (1997), Év Könyve Jutalom (1998), Színházi Dramaturgok Céhe drámaírói ösztöndíj (1998), Déry Tibor-jutalom (1998), József Attila-díj (1998), Krúdy Gyula-díj (1999), Márai Sándor-díj (2000), Tótkomlós díszpolgára (2000), Prima Primissima Díj (2004), Győri Könyvszalon Alkotói Díja (2004), Palládium-díj (2005), Kossuth-díj (2005), Radnóti-díj (2010)
Kortárs magyar szépirodalmi regénynél korábban soha nem tapasztalt példányszámban (jóval ötvenezer fölött) kelt el, valamint több díjjal kitüntetett játékfilm készült belőle, Deák Krisztina rendezésében. A Jadviga párnája naplóformában írott regény, bár történetileg az elidegenedésről, közelebbről egy rejtelmes családi szövetség csődjéről tudósít, mégsem egyszerűen a széthullás krónikája. Jelentős alkotás, varázslatos elbeszélés, nyelvi erejénél fogva világos gesztus a klasszikus próza eszményei felé a kortárs irodalom bizonytalan hierarchiájában.
2002-ben, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelent meg Milota című különleges családregénye. Závada a címszereplővel, a 67 éves Milota Györggyel mesélteti el életét, miközben egy másik elbeszélő, Roszkos Erka párhuzamos történetét is megismerjük, a két szál néha találkozik, néha évszázadokra távolodnak egymástól. A Jadviga párnájában megszeretett nyelv és figurák ennek a regénynek az olvasóit is magukkal ragadják.
A fényképész utókora címmel látott napvilágot a harmadik Závada regény, amelynek központi témája ismét a hűség. A történet egyrészt kapcsolódik a Jadviga párnájához és a Milotához, velük alkotja a regénytrilógiát, melynek ez az utolsó tagja. Závada elbűvölő és szövevényes nagyregényének minden oldala csupa titok, meglepetés, rácsodálkozás.
Az Idegen testünk címet viselő – legutóbb megjelent – regény egy pesti fényképész-műterembe vezeti olvasóit, 1940 szeptemberébe. Závada hősei sorsán keresztül próbálja megérteni, mit okoznak a szellem, a test és a lélek mélyén a XX. századi életbe vágó élmények és traumák. Hogyan válnak idegenné és leszakítandóvá az olyan nemzet-testrészek és ország-darabok, mint maga a magyar zsidóság vagy az alig-visszacsatolt területek? Mit jelent a háborús országveszejtés, miként csap le már az új önkény – és hogy virulhatnak ki folyton az észjárás szégyenletes hagyományai? Talán ez a legmegrázóbb Závada-regény. Közelről érint, provokál.
Závada Pál 1992 óta a Holmi folyóirat széppróza rovatának szerkesztője.
2009-ben a Digitális Irodalmi Akadémia tagjává választották.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Jadviga párnája (1997), Milota (2002), A fényképész utókora (2004), Kulákprés (3. átdolgozott, bővített kiadás, 2006.), Jadviga párnája – hangoskönyv 2007), Idegen testünk (2008), Harminchárom szlovák népmese (2010)
Díjai
Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1989), Magyar Alkotóművészeti Alapítvány Irodalmi Tagozatának szociográfiai díja (1992), Művészeti Alap Irodalmi Díja (1994), Magyar Rádió Nívódíja (1995), Soros Alapítvány irodalmi ösztöndíja (1997), Szinnyei Júlia-emlékdíj (1997), Év Könyve Jutalom (1998), Színházi Dramaturgok Céhe drámaírói ösztöndíj (1998), Déry Tibor-jutalom (1998), József Attila-díj (1998), Krúdy Gyula-díj (1999), Márai Sándor-díj (2000), Tótkomlós díszpolgára (2000), Prima Primissima Díj (2004), Győri Könyvszalon Alkotói Díja (2004), Palládium-díj (2005), Kossuth-díj (2005), Radnóti-díj (2010)